Negyedórával előbb érkeztem, és belépve elégedetten állapítottam meg, hogy még nincs ott, mozizhatok. Kiválasztottam egy kényelmesnek látszó, vörösbársony pamlagot, és elkezdtem megszabadulni téli hacukámtól: sapka, sál, nagykabát.

Éppen lehuppantam volna a helyemre, amikor:

- Via? Ugye? - Kockafejű Skorpió szemmel láthatóan elégedetten mosolygott. - Már itt voltam, amikor bejöttél, csak kíváncsi voltam, megismersz-e, ezért nem intettem. - vigyorgott idétlenül. - Ezek szerint messziről nem...

Hát, ami azt illeti, közelről sem... - bukott ki majdnem a számon, de jólneveltségem még időben közbelépett, és csillogó mosolyt erőltetett ajkaimra.