Ez nem duma, de ismerkedős mégis. Az egyik legnagyobb hazai közösségi portálon nemrég ismerősnek jelölt egy férfi, akit természetesen nem ismerek, mint ahogy ezt ő is tudja... Láthatóan gyűjtő: kihasználva az iwiw legújabb képfeltöltési opcióját, felküldött magáról vagy ezret, ami nem is baj, de csupa olyat, melyen szépségversenyek hölgykoszorúiban pózol. Ráadásul a lányoknál minden képen fél fejjel alacsonyabb...

Hát ezzel az "Akarsz-e a skalpom lenni?" ismerkedős dumával nálam nem lőtt gólt...

Tőlem egyszer egy nagyon helyes srác megkérdezte, hogy ismerős vagyok-e a környéken, és hogy tudok-e itt valahol telefont. Ez így önmagában nem túl eredeti, de mindezt épp egy telefonfülke sor előtt kérdezte, ahol közvetlenül mellettünk kb. 4 db fülke állt.

Egyértelmű volt, hogy mit akar, tetszett is a fiú, és az is, hogy van humora (szerintem ez humoros volt), de én annyira zavarba jöttem, hogy csak rámutattam az egyik fülkére és azzal a lendülettel már le is léceltem.

Na, akkor ezt az ismerkedős duma most bejött vagy nem?

Tegnap este az Inside -ban mulattam. Le akartam ülni az egyik piros pamlagra, de azt láttam, hogy egy kis fekete folt van ott, ahova ülni szeretnék. Megnéztem közelebbről, nehogy valami festékpöttybe üljek bele és tönkretegyem a ruhámat, de csak ki volt égve a pamlag, valószínűleg cigitől.

A pamlagon ült egy férfi is, olyan 40 év körüli fazon.
Azt kérdezi tőlem:
- Sikerült agyonnyomnod a keresztes pókot? Vagy mérges poszáta volt?

Értetlenül bámultam rá: ez most tényleg azt hiszi, hogy vicces?
Pedig azt hitte, mert csillogó szemmel vigyorgott rám.

Én viszont ellenállhatatlan kényszert éreztem, hogy felpattanjak mellőle. Ez az ismerkedős duma nekem nagyon nem jött be.

Szerintem ez nem duma, hanem pasifüggő. Valakinek a legrosszabb duma is jól áll, valaki meg hiába erőlködik.