A magyar könyvpiac egyetlen valódi nyertese a könyvesbolt. Na persze nem a kicsi, külvárosi, amelybe szökőévente tér be egy-egy vevő, hanem azok az óriás méretű, sokszintes könyvpaloták, melyek számot vetettek a magyar piac hihetetlen túlkínálatával. Ezek a könyváruházak úgy döntöttek, hogy előnyt kovácsolnak a bőség zavarából, és annyiféle kiadványt kínálnak egy egyébként egyre szűkülő piacnak, hogy ha az a vevő egyszer már betévedt, könyv nélkül biztosan ne távozhasson. A kockázatuk pedig csak annyi, mint egy óriási raktárnak, hiszen a könyvesboltok valójában azok: a bennük kínált könyveket - egy-két sztáríró kötetének kivételével - bizományba veszik át a kiadóktól. Így csak arra kell ügyelniük, hogy a kiadványok a polcokra kerüljenek és lehetőleg ne sérüljenek, illetve ne vigyék ki azokat fizetés nélkül. Mindehhez személyzetet kell fenntartaniuk, fűteniük és világítaniuk kell, tehát van dolog és költség, de mégis: az áruért csak azután fizetnek, hogy ők már eladták, tehát kerestek rajta. E tekintetben a kockázatuk 0, azaz nulla.