Az internetes társkeresés self-made dolog. Itthon pedig, úgy érzem, a self-made-ség fogalma nem létezik a gyakorlatban, nincs neki tere. Ha mégis, akkor a tiszavirágéletű celebek, vagy a törvénykerülő ügyeskedők ugranak be e fogalom említésekor. Pedig dehogy! A self-made csak az, aki úgy képzeli, sorsát maga irányítja, nem bénítja kiszolgáltatottság, aki úgy érzi, döntéseiért maga felel, ezért szeret és mer is dönteni, és nemutolsósorban az, aki kudarcaiért nem másokat hibáztat és aki éppezért sikereit sem a szerencsére fogja. Nem ez jellemzi a tipikus magyart? De miért nem?

Kolombusz tojása, milyen egyszerű! Rájöttem, miért lappang az internetes társkeresés témája olyan búvópatakként Magyarországon, amilyen a 19. század végén a szex volt Frank Wedekind Németországában (A tavasz ébredése, 1891), hogy mindenki csinálja, de beszélni róla, vagy a természetes következményei felvállalása által elismerni a gyakorlását, na az tilos!

A Webszerelem könyv főhősnője, Via, a Skorpió jegyében született a nyugati asztrológia szerint, sőt, interneten megtalált Társa is e jegy szülöttje. Ráadásul itt a Skorpió hava (október 24. - november 22.), ezért arra gondoltam, illene ide egy blogbejegyzés erről az ambivalens érzéseket kiváltó jegyről. A szkeptikusok nyilván ne olvassák tovább (ahogy valószínűleg már abba is hagyták), aki viszont találkozott már 'igazi Oroszlánnal', 'egy az egyben Vizöntővel', 'tipikus Skorpióval', tehát aki megtapasztalta már az asztrológia személyiségleíró képességét, az most sem fog csalódni. Főleg, mert e sorok írója - nahát, micsoda véletlen! - maga is a Skorpió havában jött világra. Így hát aki csupa rosszat kíván olvasni e rettegett jegyről, annak nem talált, aki viszont kíváncsi a szokásos jellemzés autentikussá lektorált változatára, annak bingó!

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) legfrissebb felmérése szerint 3 millió (!) ember él egyedül a 18-49 éves korosztályban, Magyarországon - hangzott el az MR1 Kossuth Rádió 2009. szeptember 28-i, délutáni adásában. Azaz, XXI. századi nyelven szólva a felnőtt magyar lakosság nagyjából fele szingli. Közöttük nyilván akad olyan, aki csak átmenetileg és kényszerből egyedülélő (megözvegyültek, frissen elváltak stb.) és olyan is, aki maga választja ezt a függetlenebbnek gondolt létformát, de egy a rádióösszeállításban elhangzott szakértői vélemény szerint Magyarország szinglijeinek - ahogy a világ szinglijeinek is - 70%-a krónikus társkereső.

A tökéletes ajándék nem az, amit az ajándékozó adna szívesen, hanem az, amit az ajándékozott kapna szívesen. Az ajándék elárulja, mit gondolok az ajándékozottról (szerintem mi az ami hozzá illik, ami őt érdekli), és arról is 'fecseg', hogy milyen vagyok én, az ajándékozó (milyen az ízlésem, neme mi tetszik, engem mi érdekel). Az ajándék kényes ügy, mert a jó ajándék megtalálásához ismerni kell az ajándékozottat, de nem csak úgy általában, hanem aktuálisan, figyelni kell ár, miről beszél, mit néz meg hosszasan mostanában. Ha konkrét vágyakat említ, az persze könnyíti az ajándékozó helyzetét, de legtöbbünk nem szokta megfogalmazni, de jó lenne egy kasmírpulóver, mert mondjuk vágyik rá, de úgy gondolja, nem engedheti meg magának, hát nem is mondja ki a vágyat. De kasmírpulcsit tapogatni az üzletben ingyen van, és ha észrevesszük, hogy ezt hosszan elmélázva, vágyakozó mosollyal teszi, biztosak lehetünk benne, hogy örülne, ha megkapná. Ha szeretnénk valakinek örömet adni ajándékozáskor - márpedig mi más lehetne az ajándék célja? - akkor ne csak az ünnepnapok előtt figyeljük ki vágyait, hanem egész évben gyűjtsük a kis elszólásait, mert azokból építhetünk majd ajándék-stratégiát, ha eljön az ajándékozás ideje.