Álmaimban Amerika... Na ja! Nem is író az, aki nem álmodik amerikai kiadásról, már csak az ottani könyvárszínvonal és főleg az itthonihoz képest elképesztő, mega-giga példányszám okán. Hiszen az író azért ír, hogy olvassák, lehetőleg az egész világ, de ha azt nem megy, akkor legalább minél többen. Magyarországon erre egyre kevesebb az esély a kvóta nélkül túlburjánzó címmennyiség okán, de erről máskor. Amerika viszont könyvkiadás szempontból is az álmok országa. Kezdődik ott, hogy minden könyvből - és itt önző módon a regényírókra koncentrálok - két vetet jelenik meg, előbb egy keményfedelű a keményvonalas olvasóknak, akik nem sajnálják a pénzt a tartósabb kötet birtoklásáért, sajnálják viszont az időt, hogy a puhafedeles kiadásra várjanak. Így aztán fegyelmezetten leperkálnak 30 $-t (az most úgy 7.000 Ft) az olvasás öröméért. Tehát igen egy regényért, igen hétezret. (Persze ott más a fizetés minősége, tudom, és valószínűleg az USA-ban is inkább Manhattanben, semmint Brooklynban fogynak el az írói agyak ezen aranyárban mért termékeiből ezrek.) Mert igen, ezekből a keményfedelű kiadásokból bizony 3-5.000 példány kel el, na persze csak akkor ilyen 'kevés', ha az illető író ismeretlen, elsőkötetes, tehát egy no-name senki. A 'kevés' szó azért szerepel idézőjelben, mert itthon a kiadók többsége esténként azon imádkozik, hogy az amerikaihoz hasonló paraméterekkel bíró, magyar íróüdvöskéjének regényéből - az ottani ár feléért-harmadáért - többet vigyenek haza a magyar vevők, mint 500-800 db (!), ha elérné a példányszám az ezret, a kiadó már madarat fogna. Vannak persze üdítő kivételek, amikor két év alatt akár 3.000 példány (néha több is ;)) is gazdára talál, de ahhoz a magyar regényírónak igazán ott kell lennie a szeren. Az amerikai álom viszont ezen a ponton még korántsem ér véget...

Folytatás a DarnyikSzilvia.hu-n

Az internetes társkeresés self-made dolog. Itthon pedig, úgy érzem, a self-made-ség fogalma nem létezik a gyakorlatban, nincs neki tere. Ha mégis, akkor a tiszavirágéletű celebek, vagy a törvénykerülő ügyeskedők ugranak be e fogalom említésekor. Pedig dehogy! A self-made csak az, aki úgy képzeli, sorsát maga irányítja, nem bénítja kiszolgáltatottság, aki úgy érzi, döntéseiért maga felel, ezért szeret és mer is dönteni, és nemutolsósorban az, aki kudarcaiért nem másokat hibáztat és aki éppezért sikereit sem a szerencsére fogja. Nem ez jellemzi a tipikus magyart? De miért nem?

Kolombusz tojása, milyen egyszerű! Rájöttem, miért lappang az internetes társkeresés témája olyan búvópatakként Magyarországon, amilyen a 19. század végén a szex volt Frank Wedekind Németországában (A tavasz ébredése, 1891), hogy mindenki csinálja, de beszélni róla, vagy a természetes következményei felvállalása által elismerni a gyakorlását, na az tilos!

A Webszerelem könyv főhősnője, Via, a Skorpió jegyében született a nyugati asztrológia szerint, sőt, interneten megtalált Társa is e jegy szülöttje. Ráadásul itt a Skorpió hava (október 24. - november 22.), ezért arra gondoltam, illene ide egy blogbejegyzés erről az ambivalens érzéseket kiváltó jegyről. A szkeptikusok nyilván ne olvassák tovább (ahogy valószínűleg már abba is hagyták), aki viszont találkozott már 'igazi Oroszlánnal', 'egy az egyben Vizöntővel', 'tipikus Skorpióval', tehát aki megtapasztalta már az asztrológia személyiségleíró képességét, az most sem fog csalódni. Főleg, mert e sorok írója - nahát, micsoda véletlen! - maga is a Skorpió havában jött világra. Így hát aki csupa rosszat kíván olvasni e rettegett jegyről, annak nem talált, aki viszont kíváncsi a szokásos jellemzés autentikussá lektorált változatára, annak bingó!

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) legfrissebb felmérése szerint 3 millió (!) ember él egyedül a 18-49 éves korosztályban, Magyarországon - hangzott el az MR1 Kossuth Rádió 2009. szeptember 28-i, délutáni adásában. Azaz, XXI. századi nyelven szólva a felnőtt magyar lakosság nagyjából fele szingli. Közöttük nyilván akad olyan, aki csak átmenetileg és kényszerből egyedülélő (megözvegyültek, frissen elváltak stb.) és olyan is, aki maga választja ezt a függetlenebbnek gondolt létformát, de egy a rádióösszeállításban elhangzott szakértői vélemény szerint Magyarország szinglijeinek - ahogy a világ szinglijeinek is - 70%-a krónikus társkereső.