A tökéletes ajándék nem az, amit az ajándékozó adna szívesen, hanem az, amit az ajándékozott kapna szívesen. Az ajándék elárulja, mit gondolok az ajándékozottról (szerintem mi az ami hozzá illik, ami őt érdekli), és arról is 'fecseg', hogy milyen vagyok én, az ajándékozó (milyen az ízlésem, neme mi tetszik, engem mi érdekel). Az ajándék kényes ügy, mert a jó ajándék megtalálásához ismerni kell az ajándékozottat, de nem csak úgy általában, hanem aktuálisan, figyelni kell ár, miről beszél, mit néz meg hosszasan mostanában. Ha konkrét vágyakat említ, az persze könnyíti az ajándékozó helyzetét, de legtöbbünk nem szokta megfogalmazni, de jó lenne egy kasmírpulóver, mert mondjuk vágyik rá, de úgy gondolja, nem engedheti meg magának, hát nem is mondja ki a vágyat. De kasmírpulcsit tapogatni az üzletben ingyen van, és ha észrevesszük, hogy ezt hosszan elmélázva, vágyakozó mosollyal teszi, biztosak lehetünk benne, hogy örülne, ha megkapná. Ha szeretnénk valakinek örömet adni ajándékozáskor - márpedig mi más lehetne az ajándék célja? - akkor ne csak az ünnepnapok előtt figyeljük ki vágyait, hanem egész évben gyűjtsük a kis elszólásait, mert azokból építhetünk majd ajándék-stratégiát, ha eljön az ajándékozás ideje.

Az ajándékozás azért is kényes ügy, mert az ajándéknak ára is van, és az nagyon nem mindegy, hogy mennyi. Mit visz az ember, ha szülinapi party-ra hívja egy haver, akivel az időszakonkénti közös bulizásokon túl nincs összekötő kapocs? Megveszi az ötszázadik plüssálatkák? Hacsak nem gyűjtő az illeti, ez totál nyűg az ajándékozottnak, és ráadásul már annyira ciki, hogy még viccnek sem megy el. Vagy visz egy üveg italt? Ha házibuli, akkor tökéletes megoldás - főleg, ha az illető ital a bulitárs kedvence -, ha viszont egy klub a party helyszíne, az üveg itaé nagyon rossz ötlet: a buli alatt nem illik kinyitni, tehát cipelheti haza, miközben ha ugyanezt pohárban kapná, nyilván szívesen meginná, lévén épp buli van... Ezért szerintem ilyen esetekben a legjobb ajándék, ha ez ember meghívja az illetőt egy italra, vagy kettőre. Egyrészt mert ezzel is elősegíti, hogy az ünnepelt számára jóhangulatú legyen a bulija, másrészt mert ezzel utal arra a kapocsra, mely kettőjüket összeköti.

A másik izgalmas kérdés a bimbódzó szerelemben egymásnak adott, romantikus ajándék. Az izgalom ebben az, hogy amíg a kapcsolatba befelé megyünk, és még nem stabilizálódott a köztünk lévő intimitás egy bizonyos szinten, addig az együtt töltött idő arról szól, hogy megyünk egyre beljebb a kapcsolatba, és tapogatózunk, hol tart a másik, mennyire enged még közelebb, az egymásnak vett/készített ajándék pedig egy-egy mérföldkő, mellyel kimutatjuk, mi most hol tartunk az intimitásban. Mindannyian láttunk már filmet túl korán átadott gyűrűről, mely bár nem eljegyzési volt, mégis elriasztotta a megajándékozott leánykát, aki hirtelen úgy érezte, szorul a hurok miközben szerinte még nem ilyen szoros ez a viszony. A kapcsolat első fázisában ezért szerintem azzal nem lehet tévedni, ha olyat ajándékozunk, ami a szerelmünk születésére utal. Ha például egy társkeresőben akadtunk egymásra, ideális ajándék lehet a Webszerelem könyv :) Merthogy a kezdet mindig az a pont, ahonnan elindult a románc az ideális felé. Ha azóta voltak is összezördülések, a kezdet kedves emlék...

Aztán érdekes kérdés a nászajándék. Ahogy tapasztalom a huszdaik kávéfőzök, és a harmincadik edénykészletek kora lejárt, hisz jó ideje minden meghívóban az szerepel 'a föníciaik által kitalált eszközt kérünk' / 'színes papírszeletekkel örvendeztethetsz meg' / 'Forintot, Dollárt, Eurót is elfogadunk' - tehát tréfásabban, vagy konkrétabban, de mindenki pénzt kér tárgyak helyett. Csakhogy. A násznéptagok - tisztelet  a tapasztalatom szerint nagyon is létező kivételnek! - gyakran elfeledkezek róla, milyen évszámot írunk, és békebeli árakon kalkulálják ki, mennyibe is kerülhet a személyük a fiataloknak, tehát mennyit + ajándékpénzt tegyenek a borítékba. Sokan számolnak ilyenkor az aktuális vendéglői árakkal, csak azzal nem, hogy az étteremben nincs egy alkalomra felvirágozott helyszín, all-inclusive alkoholfogyazstási lehetőség, sőt, csak-nekünk-játszó zenekar sem. És még milyen hosszú a lista... Ha tényleg minden kelléket, szolgáltatót beleszámolunk, egy lagzi ma fejenként 10.000 és 30.000 Ft között mozod, miközben a határ persze a csillagos ég. Persze tudom én, hogy a buli a lényeg, de ki szeretne nászútra indulni annak tudatában, hogy többmilliós deficittel kezdi meg házasságát élete párjával?

A legkézenfekvőbbnek talán a szűk családon belüli ajándékozás tűnik, hisz - ideális esetben - az egymással egy fedél alatt élőknek módjukban áll megfigyelni, ki mit szeretne kapni. De. A közös élet általában közös kasszát is jelent, ennek pedig lehet az a folyománya, hogy A.) nem veszünk meglepetést, hisz saját érdekünkben spórolunk, B.) együtt megyünk el venni egymásnak valami hasznosat, ami egyébként is kellene. A populista fújjolással ellentétben szeribtem ebben semmi rossz nincs: miért ne időzíthetnénk Karácsonyra a mosogatógép beszerzését, hisz valamikor csak rá kell szánni magunkat, örömöt is ad, hisz könnyíti majd a házimunkát, plusz az együttélésben az együtt haladás a lényeg, miért ne egyeztethetnénk, melyik kockéra lépjünk együtt egy nagyot? Viszont. Meglepetést kapni midneki szeret. És ahogy fent is írtam, az ajándék mindig túlmutat önmagán: elmeséli, mit gondolok az ajándékozottról most és igazolja, hogy figyelek a másikra. Ez pedig házastársnak, testvérnek, közeli barátnak is jól esik. Ezért szerintem a közeli hozzátartozók, barátok a közösen megvett hasznos ajándék mellé mindig jó, ha vesznek / készítenek valami nem feltétlenül drága (persze ha telik rá, miért ne?), de annál személyre szólóbb MEGLEPETÉST. Így az együtt haladás biztonsága és a rácsodálkozás izgalma is meglesz. Teljes az öröm.